Vencel tér vasárnap reggel VENCEL TÉR /, csehül a Václavské námesti az Újváros központja, szíve. Az Újvárost, nevét meghazudtolván, IV. Károly alapította 1348-ban, főleg abból a célból, hogy ide költözzenek az Óvárosból a kézművesek, mesteremberek, iparosok, s mindazok akiknek hangos szakmája zavarhatná a diákokat és művészeket. Az Újváros 1784-ben egyesült az Óvárossal, s egyúttal a Kisoldallal és a Hradzsinnal.

Szent Vencel lovasszobra a Vencel téren Az Újvárosban a 19. század végén egy nagyszabású egészségügyi területrendezést hajtottak végre, ezért például a Vencel téren ma látható házak a 19. század végén és a 20. század elején épültek. A Vencel tér, ugyanúgy mint az Óvárosi tér számos történelmi esemény színhelye volt. Szent Vencel a lováról látott már itt többek között német tankokat, orosz tankokat, kommunista és kommunista ellenes tüntetéseket, élő fáklyaként tiltakozó diákot, s többezres kulcsait rázó tömeget is. Szent Vencel lovas szobra, mely 1912-től díszíti a teret, egyben a prágaiak kedvenc találkahelye is. Vencelt négy cseh védőszent veszi körül: Adalbert, Prokop, Ludmila és Ágnes. A Vencel tér tulajdonképpen nem is tér, hanem egy hosszú és széles utca.

Hossza 682 méter, szélessége 47–60 méter.

A XIX. század folyamán lassanként eltűntek innen a középkori, de még a reneszánsz és a barokk épületek is, s helyükön modern paloták épültek, s az Újváros fokozatosan üzletvárossá fejlődött. Az Óvároshoz és a Kisoldalhoz képest kevés történelmi jellegű műemlék maradt itt meg. A téren lévő házak földszintjét általában fedett folyosók, ún. passzázsok kötik össze, ahol mindig találunk valami felfedeznivalót, pl. egy színházat, egy eldugott kis kávéházat, olcsó önkiszolgáló éttermet, fodrászt, szórakozóhely­et, stb..

A tér számos történelmi esemény színhelye volt. 1848 júniusában itt gyülekezett a forradalmi tömeg; 1905-ben innen indult el a munkásság az általános, titkos válaszójogokért való tüntetésre; 1918-ban, Csehszlovákia megalakulásakor több felvonulás zajlott itt le; 1945.október 28-án itt hirdették ki az ipar államosítását; itt zajlottak a kommunista párt által szervezett május 1.-i felvonulások; itt – pontosabban a Nemzeti Múzeum lépcsőin – gyújtotta fel magát 1969 januárjában a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra ellen tüntető egyetemista diák, Jan Palach; de a legnagyobb méretű tüntetésekre az 1989-es „bársonyos” forradalom idején került sor, amikor a környező országokban is megbukott a kommunista rendszer. Ekkor a Vencel téri események, s a forradalom meghatározó egyéniségei, mint pl. Václav Havel, Petr Uhl, Alexander Dubček, Jiří Dientsbier, Rudolf Batěk, Karel Srp, Ladislav Lis, Marta Kubišová, Václav Klaus, Václav Malý és mások a világsajtó címoldalára kerültek.

ÍZELÍTŐ CSÉFALVAY ILDIKÓ MINDENRE KITERJEDŐ PRÁGAI ÚTIKÖNYVÉBŐL, AMELYET MAGYARORSZÁG SZINTE MINDEN KÖNYVESBOLTJÁBAN MEGVÁSÁROLHATNAK.