A Ká­roly híd

Ami Ró­má­nak a Co­los­se­um, At­hén­nak a Part­he­non vagy Pá­rizs­nak az Eif­fel-to­rony, az Prá­gá­nak a Ká­roly híd / Kar­lův most.

Egy kis történelem

A Ká­roly híd Prá­ga leg­ré­geb­bi fenn­ma­radt híd­ja. A „dom­bos” Kis­ol­dal / Ma­lá Stra­na és a sík Óvá­ros / Sta­ré Město kö­zött te­remt kap­cso­la­tot. Két előzmé­nye volt: az ok­le­ve­lek­ben már 1118-ban is em­lí­tett fa­épít­mény, és az 1157. évi ár­víz so­rán meg­sem­mi­sült, majd a ti­zen­há­rom éven át épí­tett, 1170-ben áta­dott, kőből emelt Ju­dit híd. Mindkettő kissé észa­kabb­ra állt, mint a mai híd.

Az 1357-ben el­kez­dett épí­té­si mun­ká­la­tok ve­zetője az ak­kor mind­össze 27 esz­tendős Pe­ter Par­ler lett; az akkori eu­ró­pai mér­ce szerint leg­tö­ké­le­te­sebb híd­szer­ke­zet építőmes­te­ré­nek pe­dig Jo­han­nes Ottl kis­ol­da­li pol­gárt ne­vez­ték ki.Írá­sos em­lé­kek iga­zol­ják, mi­lyen fon­tos sze­re­pe volt a Ká­roly híd tör­té­ne­té­ben az aszt­ro­ló­gi­á­nak. IV. Ká­roly mint min­den fon­tos dön­té­se előtt, ez alkalommal is ud­va­ri aszt­ro­ló­gu­sá­hoz for­dult, hogy ki­szá­mol­tassa az építkezés megkezdésének leg­meg­fe­lelőbb időpon­tját.

A mai Ká­roly híd

A mai Ká­roly híd 16 íve erős, hár­mas ki­szö­gel­lé­sű pil­lé­re­ken nyug­szik. Kváderköveit cseh­or­szá­gi fe­hér mészkőből, il­let­ve ho­mokkőből faragták. Hossza 520, szé­les­sé­ge közel 10 mé­ter; ez utób­bit ma­ga az épít­tető ki­rály ha­tá­roz­ta meg, mond­ván: az új hí­don ké­nyel­me­sen el kell fér­nie egy nyolc­fo­ga­tos ko­csi­nak (át­la­gos mé­re­tű sze­kérből négy ha­lad­ha­tott el egy­más mel­lett).

ÍZELÍTŐ CSÉFALVAY ILDIKÓ, MINDENRE KITERJEDŐ PRÁGAI ÚTIKÖNYVÉBŐL, AMELYET MAGYARORSZÁG SZINTE MINDEN KÖNYVESBOLTJÁBAN MEGVÁSÁROLHATNAK. A Károly híd további rejtelmeiről könyvében minden részletet megtalálnak, de igazán felejthetetlen élményben akkor lehet részük, ha rész vesznek Ildikó magyar nyelvű prágai idegenvezetésén.