KAROLINUMRÓL

Carolinum alapítólevele A Rendi Színház mögött található a Károly Egyetem történelmi székhelye, Európa legrégibb, mai napig teljesen kihasznált egyetemi épülete. IV. Károly 1348.április 7-én adta ki az egyetem alapító dekrétumát – ez volt a második egyetem Európában; az elsőt Bolognában alapították 1150-ben, a harmadikat pedig Pécsett 1365-ben.

A Karolínum udvarán Husz János szobra áll, aki a 15.században volt az egyetem rektora. A Karolínum épületének nagy részét 1718-ban barokk stílusban építették át. 1409-ben az ún. Kutná Hora-i dekrétumban módosították az egyetem rendtartását: a csehek három, a többiek pedig összesen egy szavazatot adhattak le a közös gyűléseken. Ebben az időben a diákokat és a mestereket négy nemzetiségbe sorolták, ennek megfelelően cseh, lengyel, bajor és szász kollégiumok voltak.

A magyar diákok, akik nagy számban tanultak a prágai egyetemen, a cseh nemzetiséggel tartottak. Szerepük a vezetésben s a jogokért vívott harcban is jelentős volt. 1414-ben a budai születésű Brikcius (valószínűleg: Bereck) nevű baccalaureatus diák elnyerte a magisteri fokozatot, majd 1415-ben az egyetem rektorává is megválasztották. A prágai egyetem két magyar diákja, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint készítette az ún. „huszita biblia” fordítást. A prágai egyetem későbbi magyar diákjai sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet, az 1703–11-i szabadságharc vezetőjét, Erdély fejedelmét, aki gondnoka, Kollonich Lipót érsek bíboros utasítására előbb a neuhausi (Jindřichův Hradec) jezsuita kollégiumban, majd – tizenhat évesen – a prágai egyetemen tanult. A cseh fővárosban valóságos udvartartással – titkár, nevelő, udvari kocsis, hintó, konyhai személyzet – rendelkezett.

Később itt tanult Görgey Artúr, az 1848–49-i szabadságharc honvéd hadseregének főparancsnoka is.

A múlt század cseh-magyar kapcsolatainak történetének kiemelkedő alakja Riedl Szende (1831–1873) kiváló nyelvtudós, aki a prágai egyetem magyar tanára volt. Magyar költőket fordított csehre és viszont, magyar nyelvű irodalmi olvasókönyvet szerkesztett, majd 1860-ban Irodalmi Lapok címen magyar nyelvű folyóiratot indított. A 20. században prágai magyar tanszék diákjai voltak többek között Sipos István, tanár és nyelvész, a nyugati szláv filológia kutatója; Dobossy László, író, irodalomtörténész, az ELTE docense, Richard Pražák, Csehország budapesti nagykövete.

A prágai egyetemen egészen Csehszlovákia szétválásáig igen sok magyar diák tanult, zömükben felvidéki magyarok. 1957-ben ők alakították meg az Ady Endre Diákkört, amelynek manapság sajnos egyre kevesebb tagja van (kb.150). A Prágában tanult szlovákiai magyarok közül jelenleg sokan közismert egyéniségek, mint pl. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke vagy Bajnok István, komáromi (Szlovákia) pszichiáter.